Csipi nosztalgiázott!

Csipi nosztalgiázott kicsit mikor elő vettem a babakocsiját hogy letakarítsam s képet készítsek róla,hogy el tudjuk adni.

Vissza a gyökerekhez!

Alig két hete elvittem kislányomat arra a helyre ahol én mint az ő anyukája fel nőt.
Roppant izgatott voltam már napokkal előtte mikor meg beszéltem a barátnőmmel és az ő anyukájával hogy akkor mi megyünk s meg látogatjuk őket.Vissza tért belém aznap reggel az a kislány aki annak idején voltam,egész úton azon járt az agyam hogy kikkel fogok én találkozni.Hisz ott mindenkit ismertem kicsit nagyot gyereket felnőttet időset egyaránt(de főleg a kutyásokat).
Újpest központnál éreztem valami furcsát a gyomromban és a szívem hevesebben dobogott mikor a metrótól mozgólépcsőztünk felfele kis csemetémmel s közben meséltem és meséltem neki gyermek korom halványodónak tűnő de akkor erősen előbújó képeit.
mondtam neki -nézd kislányom anya mennyit állt itt eben a busz megállóban míg várt a 120-as buszra,sőt nézd most itt veszünk ennél a néninél(Burgerking) neked egy kis üdítőt épp ugy ahogy a te nagymamád tette anno amikor én még kislány voltam.És lám csoda egy régi kedves ismerős akivel épp egy házban Laktunk ö a piacról jött épp.
Hihetetlen volt meg ismert 7 éve hogy elköltöztem és meg ismert.Olyan boldog voltam hogy végre egy ismerős hogy el is felejtetem a kislányom a kezemben szürcsöli az innivalót:)
Kellemeset beszélgetünk míg vártunk a buszra aztán már kanyarodott is be a busz és felbukkant még egy ismerős,a gyermeki izgulásból már nyugott beszélgetés kis nosztalgiával vegyítve zajlott és az én okos kis kislányom mind ezt végig hallgatta türelmesen míg valaki megint csak hozzánk szolt...3 megállót mentünk a busszal és csak azt vettem észre hogy az eddigi boldogságnál még boldogabbnak érzetem magam,Le szálltunk a buszról és pápáztunk egyet a sofőr bácsinak aki vissza integetett és dudált is egyet nekünk(csipinek nagyon tetszett és hangosan kacagott)
Buszmegállóban leszállás közben csak lestem milyen változások történtek mióta nem jártam itt.Meglepő volt mert nem nagyon változott semmi:)
Csipivel beszélgetek mesélem mi hol volt anno és egyszer csak köszönnek nini a hentes bácsi kinél mindig vásároltunk aztán a Tejivóból is köszönnek a lányok s gratulálnak csipikéhez.Oda értünk ahoz a pont hoz ahol majdnem el sírtam magam a házunk előtti kapu...Szívem össze szorult és csak csavarodott mint aki ki akar onnan ugrani és apukámra gondoltam rögtön s gyorsan valami vidámat meséltem róla a kis unokájának(persze csipi figyelt s simogatta szomorkásan boldog arcom mint aki tudja mi történik most) s ki nyílt a kapu.Egy idegen néni jött ki rajta s meg tartotta a kaput hogy be engedjen minket,pedig mi nem is ide akartunk menni,de mintha valaki lökött volna minket befele így bementünk :) betoppanva éreztem ízig vérig ugyan az a kis lány vagyok aki itt fel nőtt,de még is egy anyuka ki csak mesélt és mutogatta a dolgokat gyermekének.Meg mutattam neki a melyik volt a mi posta ládánk kergetőztem vele az aulában és felvittem arra az emeletre ahoz az ajtóhoz amelyik a mi lakásunké volt,a liftben csak néztem most mit csinálok?:o én nem akartam ezt de olyan érzés volt mintha valaki fogná kezem és vinne magával. megnéztünk mindent és az ajtókon meg 1-2 régi szomszédon kívül minden meg változott és lementünk csipivel,hogy folytathassuk azt amiért ide jöttünk.Háztól pár lépésre ott is voltunk a kitűzött célnál és a barátnőm már várt ránk a házuk előtt.
Kicsit gyerekként,de nagyon is szülőként végig beszélgettük a napot mi 4-en nők egy finom ebéd és egy finom desszert (amit én csináltam nekik) mellet,aztán kis ücsörgés a nappaliban meg kis játszás csipivel és fogtuk magunkat a barátnőmmel s ki vittük csipit a mi házunk háta mögötti játszóra ,és itt is meg lepetés várt.A játszót kicserélték a két homokozó meg a kerítés emlékeztetett csak a régi dolgokra,de csipi így is nagyon élvezte a játszót én meg azt hogy újra ott vagyok és már a gyerekemnek is meg tudtam mutatni -nézd anya itt nőt fel itt játszott szaladgált épp úgy ahogy te....


Szerintem kellenek az ilyen kedves kis emlékek,hogy tudjuk honnan jöttünk és hová tartottunk mert így tudhatjuk megálmodni azt hogy hová is szeretnénk eljutni az életben!:)

Niának!(SPORTSZELET!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)

Íme egy remek édesség ami kb 5 perc és kész és még finom is :)
nem kell hozzá sok minden és minden laikus és nem profi sütő mániás is meg tudja ezt csinálni.
500g darált keksz
3-4 evőkanál kakaópor(keserű kakaó)
2,5 DL tej
250g ráma
250g cukor
1-2 evőkanál rum vagy 1 rum aroma
1-2 tábla torta bevonó (ki milyen vastag csokival gondolja)
Egy lábosba oda tesszük a vajat,cukrot és a tejet forrni míg egy neműek nem lesznek, és hozzá öntjük a darált kekszhez és kakaóra és össze dolgozzuk mig meleg aztán egy nagy tálcára ki simítjuk és míg hűl addig gőz fölött fel olvasztjuk a csokit.A fel olvadt csokit a tetejére kenjük és 2 órát hűtjük fel vágás és evés elött :D
EZT KÜLÖNÖSEN NIÁNAK AJÁNLOM A FOGYOKURÁJA ALKALMÁBOL:D:D:D:D